Megírta végrendeletét a Magor
2015-03-05 12:28:28
Magor – ezúttal Hunor nélkül – űzi a csodaszarvast egy kalandos zenei albumon, amely remélhetőleg legalább annyira legendás lesz, mint a két, ősi magyar regéből kiragadott testvérpár története. A Magor zenekar házatájáról akkor hallani, ha fellépnek valahol. Ez szerencsére elég gyakran előfordul, és akkor valóban tesznek róla, hogy hallják őket. Igazi őrjöngős, gitártépős, dobpüfölős metálbanda a Magor, kellő extázisban hallgatva őket, valóban Nimród fiaiként elevenednek meg a színpadon. Testamentum címet viselő, március elején megjelenő albumuk pedig legalább annyira balladai, mint amennyire metalcore. Az új lemez megjelenése kapcsán Kátai Rolandot, az együttes gitárosát kérdeztük.
- Bő hét éve vagytok jelen a jászberényi majd a tágabb zenei életben. Azt mondják, hét év sorsfordító egy ember életében, ti mennyiben változtatok a kezdetek óta?
- Rengeteg dolog történt a zenekarral. Tagcserék, próbahely változás, érettebbek lettünk, mind zeneileg, mind emberileg. Míg az elején Speck Rolin kívül mindenki berényi volt a zenekarból, és itt a városban (vagy inkább városhoz közeli helyen) próbáltunk, addig mára jelentősen megváltozott a helyzet. Mostanra már csak én lakom Jászberényben. Specki Gyöngyösön él, Gyula Recsken, Inges Zoli Jászapátin, Marci pedig igaz, helybeli származású, de már évek óta Pesten lakik. Szóval szépen összejöttünk, és Gyöngyösön próbálunk. Nem mindig olyan egyszerű a „zenekarosdi”.
- Nehéz időszakon vagytok túl, mégis sikerült együtt tartani az együttest, ráadásul egy albummal megpecsételni a létezéseteket. Mi tart benneteket össze?
- Ezen már mi is gondolkodtunk. Ugyanis normál körülmények között, ennek a zenekarnak már nem szabadna léteznie. Talán a csapaton belüli emberi kapcsolat, illetve a közös cél tart össze minket, és az, hogy mindannyian szeretünk zenélni. Nyilván a nagyközönség csak annyit lát belőlünk, amit a színpadon töltünk. De nekünk nemcsak az a kellemes része a dolognak. Persze – mint mindennek – ennek is megvan a szép, kellemes oldala, de a nem szeretem, esetenként időrabló árnyoldala is. Az változó, hogy kinek melyik jön be inkább. Az emberek nagy többsége nem is sejti, hogy működik ez az egész, illetve, hogy mennyi munka van a zenekarral. És most itt nem a dalok írásáról, meg hangszereléséről beszélek, hanem olyan háttérmunkákról, ami nem igazán feltűnő, a hiánya viszont érzékelhető. Annak ellenére, hogy a Magor „három ötöde” már boldog családapuka, mindent önerőből csinálunk a zenekarban.
Fotó: Radó Norbert
- Szinte a kezdetektől kísér benneteket a Tankcsapdával való jó kapcsolat, lehet mondani, hogy a szárnyaik alatt nőve váltatok rutinos fesztivál-fellépőkké?
- Kétségtelen, hogy az a jó néhány Tankékkal eltöltött állomás, illetve mega buli, sokat adott a zenekarnak, főként szakmailag lettünk többek. De az összes koncert hozzájárult a fejlődésünkhöz. Ha csinálsz valamit, és akarod is, akkor előbb-utóbb jobb leszel az adott dologban, ez a törvényszerű. És mi akartuk!
- Nem egyszerű műfaji kategóriába sorolni benneteket, hiszen nemcsak „hörgős metált” játszotok, annál jóval erőteljesebbek a szövegek és a dallam. Hogyan jellemeznétek a stílusotokat?
- Éveken át mi metalcore bandánaknak mondtuk magunkat, de valahol a szíve mélyén mindenki érezte, hogy ez nem teljesen helytálló besorolás, csak senki nem tudott jobbat. Míg pár hónappal ezelőtt, a zenekar egyik közeli barátja, azt mondta: Ti nem metalcore vagytok, hanem Heavy Meatalcore! És igazat adtunk neki. De mi nem csinálunk ebből nagy ügyet, ha valaki black metal zenekarnak, vagy épp heavy metal zenekarnak akar minket aposztrofálni, akkor hívjon annak. Ezt majd eldöntik az erre szakosodott újságírók, és egyéb emberek.
- Napokon belül megjelenik új albumotok, melynek a Testamentum címet választottátok. Mire utal ez a cím?
- A Testamentum szó jelentése végrendelet,ezt nem kell nagyon magyarázni. Szerettünk volna valamit hátra hagyni, valamit amire igazán büszkék vagyunk. Olyat, ami hűen tükrözi, kik is vagyunk valójában, és most úgy gondoljuk, hogy ezt az anyagot hallgatva tíz év múlva ugyanezen a véleményen leszünk. Egyes bibliai értelmezések szerint a szó jelentése lehet Istennel kötött szövetség is. Szerintem ez sem szorul bővebb magyarázatra.
- Milyen közönségnek szánjátok az albumot?
- Nem szeretnénk lesarkítani a dolgot. A zene kortalan. Ha épp a 72 éves Bözsi mamának tetszik, akkor hallgassa, vagy ha a 10 éves Pistikének találtuk meg a hangulatát valamelyik dalunkkal, és azzal tud azonosulni, az is jó. Persze, figyelembe véve, hogy ez azért egy szélsőséges műfaj, elsősorban a fesztiválok, és az oda látogatók a „célközönség”.
- Milyen szempontokat követtetek az album dalainak összeválogatásakor?
- Általában igyekszünk változatosan zenét komponálni. Ritkán előfordul, hogy tudatosan gyors, vagy épp lassú dalt szeretnénk, de nem jellemző. Mivel ez az első hivatalos, kiadó által kezelt és terjesztett lemezünk, így az általunk legjobbnak ítélt dalokat vettük fel.
- Hogyan lehet hozzájutni az albumhoz?
- Aki megvásárolja a márciusi HammerWorld újságot, az kapja vele együtt a lemezünket. Utána pedig az ország egész területén lehet majd kapni az erre szakosodott helyeken, illetve a zenekar is árulja majd. Az internetről is meg lehet vásárolni, a deezer, meg az itunes oldaláról. Baráti áron lesz kapható, nem kell megijedni...
- Mikor láthat benneteket színpadon a jászberényi közönség?
- Május 23-án játszunk a Szabadtéri Színpadon. Lesz még Road, őket szerintem nem kell bemutatnom, AWS, ők amolyan main stream-esebb modernebb zenét játszanak. De aki nem tud addig várni, és nem fél utazni egy keveset, az találkozhat velünk, április 4-én hatvanban az ifjúsági házban, ahol még két hardcore zenekar is zúz majd azon az estén, a HCHC, ők hatvaniak, és a HHCC, ők pestiek. A további koncertekről és a zenekarról pedig mindenféle információ megtalálható a magorzenekar.hu oldalon, illetve a facebook oldalunkon.
Rédei Panni
Hallgass bele:
