Menu

Aranymosás a Zagyva mentén

2017-07-12 10:38:37

 

Ritkán fordul elő, hogy két könyvet egyszerre mutatnak be a szerzők, a kiadók, de ez most megtörtént a Jász Múzeumban. Két olyan, a Jászsághoz és környékéhez kötődő, forrásértékű adatokat, történeteket bemutató kiadvány készült el, mely egyaránt jászsági múltat dolgoz fel, s a szerzők és szerkesztők is a kistérséghez kötődő személyek. Így hát volt rá jó ok, hogy kettős könyvbemutató alkalmával a Zagyva mentén, Jászberényben ismerhessék meg, vehessék kezükbe az olvasók az új kiadványokat.


Számos kutató tudja, aki keres, az talál. Ám az is gyakran megesik, hogy olyan "aranyat érő" adatokra, történetekre, dokumentumokra bukkanunk, amit nem szabad veszni hagyni. Csikós Gábor történész (fotónkon középen) 2011-ben talált az Országos Széchenyi Könyvtárban egy olyan dokumentumra, mely Jászárokszállás történetének egy szakaszáról szólt. Nem volt egyszerű feldolgozni nemes Nagy György 1759 és 1769 között írott naplóját, és kötetté szerkeszteni. Ezért segítséget kért egy földijétől, a jászárokszállási származású Katona Csaba történésztől. Az ő szakmai segítsége mellett aztán sikerült olyan, a ma embere számára is könnyen megérthető, feldolgozható történetet közre adni, ami páratlan a maga nemében.


Nemes Nagy György ugyanis nem jász volt, hanem kívülálló, Nógrád megyéből származó nemesember, kereskedő, aki 1745 után földet váltott, így került Árokszállásra. Emlékiratát 1759 és 1769 között vezette. A napló képet ad a korabeli társadalomról, a családi életről, a települési eseményekről. Sokrétű olvasmány, azonban nem egyszerű ma sem eligazodni benne, mert olyan régi megfogalmazásokkal, latin kifejezésekkel teli, melyek csak a hozzáértők számára megfejthetők. Így számos dolog magyarázatra, bővebb kifejtésre szorult, amit Katona Csaba írt meg a kötet bevezetőjeként. Maga a napló 928 lábjegyzettel „megtoldva” segít a korabeli nyelvezet és kifejezések megértésben, már csak azért is, mert akkor a latin nyelv volt a közigazgatásban is a legjelentősebb.  A kötet kiadója a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár pedig pályázatot nyerve biztosította a szakmai segítség mellett az anyagiakat, így született meg a Nemes Nagy György jászsági naplója csinos könyvbe, a ma embere számára is közérthető feldolgozásba szerkesztve.

 

alt




A Jász Múzeumban is elkészült egy újabb kötet, mely szintén „adomány” a helytörténet iránt érdeklődők számára. Kiss Ágoston jászladányi tanító naplója (1823-1869) szintén sokáig „lappangott”. A kézzel írott iratot 2012-ben ajándékozták a leszármazottak a múzeumnak. Szintén egy Felvidékről származó, a Jászságban földet váltó népes család történetét ismerhetjük meg belőle. Kiss Ágoston változatos élete sok megpróbáltatás után vezetett oda, hogy tanítóként dolgozhatott Jászladányon. Precíz, művelt, széles látókörű emberként feljegyzett mindent. A helyi eseményeket, a gazdálkodás aktuális tennivalóit, a termések állapotát és a családja történetét egyaránt, de az időjárás változásait is leírta. Jászladány történetét alaposan összefoglalta, s megőrizte az iratai között a helyi földváltók névsorát is. A naplóhoz Bagi Gábor történész írt bevezető tanulmányt, így az 1848 utáni korszakot Jászladány vonatkozásában jobban megismerhetjük általa.


A könyvbemutatón dr. Bathó Edit múzeumigazgató elmondta, hogy a napló 1869-ig szól, de Kiss Ágoston 1891-ig élt. Sajnos nem derült ki, miért nem folytatta a feljegyzéseit. A napló pedig néprajzi forrásként is páratlan, de hadtörténeti anyagként, útikönyvként is nagyon fontos információkkal szolgál, gyakran országos eseményeket is feljegyzett benne írója.  Egy biztos, a kettős könyvbemutató alkalmával páratlan dokumentumokkal, ugyanakkor érdekes olvasmánnyal is megismerkedhettek a jelenlévők, s hamarosan az olvasók is. 


Kiss Erika
Fotó: Bugyi Gábor

Info for bonus Review William Hill here.

Oldalaink minél magasabb színvonalú működésének biztosítása és a felhasználói élmény növelése érdekében az oldalainkon sütiket („cookie”) használunk.
További információ Tovább Elutasít