Sokan fogalmaznak – és gondolkoznak – sarkosan, amolyan egyszerű módon, amikor csak fekete és fehér létezik. Sok esetben jogos, ha keményen, mondhatni egyetlen mozdulattal szabják meg az irányt, a teendőket. Vannak kérdések, amikor nem a demokráciának – mert az időigényes és költséges - van helye, hanem a radikális megoldásnak. Meglehet a Neszűrrel is így kellene eljárni. Sokan szeretnék ezt, s még többen vannak, akik az elmúlt 20 év történéseiről, hibáiról – amiből tanulni lehetne – nem is tudnak.

 

 

Sokan fogalmaznak – és gondolkoznak – sarkosan, amolyan egyszerű módon, amikor csak fekete és fehér létezik. Sok esetben jogos, ha keményen, mondhatni egyetlen mozdulattal szabják meg az irányt, a teendőket. Vannak kérdések, amikor nem a demokráciának – mert az időigényes és költséges - van helye, hanem a radikális megoldásnak. Meglehet a Neszűrrel is így kellene eljárni. Sokan szeretnék ezt, s még többen vannak, akik az elmúlt 20 év történéseiről, hibáiról – amiből tanulni lehetne – nem is tudnak.

 

2011. augusztus 08. hétfő, 00:10

 

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS AZ ELMÚLT HÚSZ ÉV SIKERTELENSÉGEIRŐL

Egy újszülött számára minden vicc új, csak a Neszűr ügyében nem tudni, hogy ki fog nevetni a végén. Mert hát azt azért jó tudni, sokan dolgoztak valamilyen megoldás érdekében, erre a város sok milliót el is költött, és pályázatokkal is jött oda pénz. Szóval nem is olyan egyszerű, fekete-fehér ez a téma. Meglehetősen nagy erőfeszítés kellett már ahhoz is, hogy az önkormányzat 1990 óta tett intézkedéseiről legalább egy jelentést, egy határozatot, egy-egy beszámolót felkutassak. Mert ezek a dokumentumok – sok mással együtt - is furcsa helyeken „tartózkodnak”, az emlékezet pedig nagyrészt „nyugdíjba vonult”.

Jászberényben divatos debreceni példákat emlegetni. Én is ezt teszem személyes tapasztalatok alapján. Homokos, zártkerti területek ott is vannak, magam is locsoltam ott a paprikát, szedtem a meggyet, a piszkét, habzsoltuk a gyerekkel a finom szőlőt. A panelben élők menekültek a 400 négyszögöles kiskertekbe, ahol békés, kellemes volt a hétvége bográcsozással, sütögetéssel, az unokákkal, a kertszomszédokkal tartott ünnepségekkel. Aztán a gyerekek felnőttek, a tulajdonosok kiöregedtek, a kertek gazdát cseréltek. Az elszegényedés okozta, hogy a panel helyett már állandó lakásul szolgált a kerti lak, amit megerősítettek, fűthetővé tettek, hogy télen is lakható legyen. Mára már több az állandó lakos, mint a hobbikertes. Bolt/kocsma is kitelepült, van buszjárat, sőt, a város önkormányzata még utcaneveket is adott a dűlőknek, így számos közszolgáltatást – pl. posta – kiterjesztettek a valaha volt zártkerti területekre.

A folyamat Jászberényben is hasonló volt. Itt azonban sok pesti, nógrádi embernek volt szőlője, s a benzinár emelkedése számukra lehetetlenné tette, hogy hetente eljöjjenek. Akik érkeztek a pesti, csepeli panelből, azok megvették a kiskertet, s állandó lakosként jelentek meg a területen. Lecsúszott, a lakásmaffia áldozatává vált szerencsétlen került ide. Ez azonban a városi legendákkal ellentétben alig 10-12 eset csupán. A társadalmi gazdasági változások hatásait azonban jól mutatták.

 

Eladó telek csillagászati áron

 Neszűr helyzetével, az ott tornyosuló problémákkal 1998-tól már biztosan foglalkozott az önkormányzat. Akkor már a bajok hatványozódása mutatkozott meg. A Neszűr „sajátossága” lett, hogy a tulajdonosok egyszerűen elhagyták a birtokukat, nem művelték, feléje sem néztek, mert már kiöregedtek, pénzük sem volt megfizetni a művelés költségeit. A földhivatali nyilvántartásba be sem jegyezték az örökösöket, de azok hivatalosan nem is mondtak le a tenyérnyi „birtokról”, így teljesen zavaros állapotok alakultak ki, felelőst találni szinte lehetetlenné vált.

Nagy Kálmánnal idéztük fel a múltat, aki 1994-től 2002-ig önkormányzati képviselő volt, mezőgazdasági és városfejlesztési bizottsági elnök is.

- Régebben és most is komplexen kell a nézni a helyzetet és a megoldási módokat is. Gazdasági, várospolitikai, szociális, egészségügyi, közbiztonsági kérdéseket kell(ene) egyszerre kezelni. Én arra emlékszem, hogy a tulajdonviszonyok felmérése az 1990-es évek végén, vagy 2000-ben történhetett először. Ebben a Földhivatal és munkatársa Tóth Ferenc nagyban segített, valamint Hagyó Miklós és Szabó József képviselők is. Az elhagyott területek tulajdonosait – akit sikerült megtalálni - felszólították a művelésre, hiszen ez kötelezettsége a tulajdonosnak. Készült egy hasznosítási program is. Sőt, voltak területek, melyeket az önkormányzat a VV Rt.-n keresztül megvásárolt. Próbálták, hogy egybefüggő nagyobb terület alakuljon ki, s ezen erdőtelepítés volt a cél.
- 
- Ez sosem valósult meg. Emlékszik, hogy vajon miért?

- Az a tény, hogy az önkormányzat vásárol területeket, felverte a telekárakat, így ezzel leálltunk. A tulajdonosok ebből profitálni akartak. A másik kudarc, hogy az erőtelepítésre sem került sor. Kiderült, hogy a hatályos törvények szerint az önkormányzat nem folytathat mezőgazdasági tevékenységet, nem telepíthet erdőt. Én szerintem ebben nem volt a korabeli városvezetés határozott, mert gazdasági társaság – pl. a VV Rt. – telepíthetett volna vagy erdőbirtokosságba beléphetett volna, s az erdősítésre így sor kerülhetett volna. Ebben következetesebben kellett volna eljárni – idézte emlékeit Nagy Kálmán, majd hozzátette még, hogy ekkor kis területről, néhány hektárról volt csupán szó.

Találtam egy dokumentumot, mely 2000. augusztus 31-én került a képviselő-testület elé, és Nagy Kálmán bizottsági elnök készítette. Ebben az áll, hogy a felmérésük szerint 7500-8000 tulajdonosa lehet a Neszűrnek. Az önkormányzat felvásárlásai nyomán 15 hektáros területtel bír, de nem egy tagban. Ebből egy hektárnyit bérbe vett valaki, azon fóliázik, a többi parlagon van. Az erdősítést szorgalmazza az elnök, illetve a Földhivatal további munkáját az elhagyott földekkel kapcsolatban.

 

Kitelepülési hullám

Ugyanebben az időben azonban több dolog is történt a neszűriek javára, több dűlőben – az ott élők, gazdálkodók kezdeményezésére is -- kiépült az elektromos áramellátás, illetve a kerékpárút is elkészült. Ez azonban a már kint élőknek volt könnyebbség, illetve vonzóbbá tette a területet a szegényebb városiak számára.

Emlékszem, még az 1980-as évekből egy fiatal párra. A Hűtőgépgyárban dolgoztak, összeházasodtak, de sehol se tudtak együtt lakni. Albérletre nem futotta a kis keresetből, s talán a baba is útban volt már. A fiú családjának volt egy kis szőlője, házikója a Neszűrben. Azt rendbe hozták, hozzá is toldottak és kiköltöztek. Titokban kellett ezt tartani, mert állandó lakos a Neszűrben – ami zárt kert volt - nem élhetett, az tilos volt. Ők pedig nem találtak semmilyen más megoldást a lakhatási gondjukra. Később kiderült nem ők voltak az első állandó lakosok a Neszűrben.

Az 1995-ben megalkotott földtörvény megszüntette a zárt kerti kategóriát, ahol csak mezőgazdálkodás folyhat és egy kis szerszámos kamra lehetséges csupán. Az új földtörvény  hatására állandó lakhely is létesülhetett a dűlők mentén, a szőlősorok között. A hatályos törvények azt is megengedték, hogy bárki a szerszámos kamrába is bejelentkezhetett állandó lakosként. Ez a Neszűrben is elindította a könnyű betelepülést. Sokszor hallottuk Magyar Levente polgármestert és Forgács István jegyzőt is érvelni, hogy a törvény nem tiltja, így nem lehet megtagadni a bejelentkezést. A lakhatás alkotmányos jog! Ez is nagyban hozzájárult a ma már tengernyi problémához.
Azonban tegyük ehhez hozzá, hogy sokan ekkor már szabadulni akartak a neszűri „birtoktól”,  szinte fillérekért eladták a négy sor szőlőjüket kamrával együtt. Bárkinek, aki fizetni tudott, de nem az önkormányzatnak! Így egyre több cigány család jelent meg a dűlőkben, amit a „magyarok” máig sérelmeznek. Elindult az etnikai konfliktus is.

Külön fejezete a történetnek az is, amikor a pesti panelekből a lakásmaffia áldozatai érkeztek ide. Ők sem értettek a szőlőműveléshez, a gyümölcsfák gondozásához, s megélhetést, munkahelyet sem találtak sokan. A szociális problémák halmaza jelentkezett.

A közbiztonságról

Egy picit muszáj a történelmet idézni. A Neszűr homokos területét 1807-ben kezdték szőlővel betelepíteni. Egy-egy kis birtoka itt bármely jászberényi lakosnak lehetett, nemcsak a redemptus gazdáknak. Kereskedők, iparosok voltak jórészt a tulajdonosok, akik kétlakiságra szorultak. Ha az iparosságból nem volt kellő bevétel a megélhetéshez a szőlő besegített, hiszen a családnak a zöldségek is megteremtek, a gyümölcsfák is adtak termést. A bort pedig el lehetett adni, mert bort, azt mindenki készített. A szőlőfajták is olyanok voltak, hogy bor készüljön belőle. A terület jellege azt kínálta, hogy ott a mezőgazdasági tevékenységet csak jól szervezetten, közösen, összehangoltan lehetett végezni. Hegyközséget alapítottak, hegybírót választottak – akit a tulajdonosok közösen fogadtak fel és fizettek - ő irányította a munkát, ő hirdette ki, hogy mikor kell nyitni, metszeni, permetezni. Ezt napra pontosan be kellett tartani minden tulajdonosnak, mert különben megbüntették. Sőt, a szüret napját a képviselő-testület határozta meg!

A hegyközség szőlőcsőszt is alkalmazott - szintén megfelelő fizetség ellenében -, akinek igen hosszú volt a „munkaköri leírása”. Ezek között szerepelt, hogy milyen sorrendben kellett a dűlőket végigjárnia, s felügyelni az ingóságokra. Arra is figyelnie kellett, hogy a szomszédok egymás területét ne sértsék, gyümölcseiket ne szedjék le, hogy a dűlőutakat a gazdák ne ültessék be. Még az is meg volt szabva, hogy egy kutyát és egy macskát tarthat, s a hegybíró mellett a mezei rendőri szervezettel is kapcsolatot kell tartania.

A Neszűr közösségi rendszere egészen az 1950-es évekig fennmaradt, így a közbiztonság hiánya nem volt olyan súlyos gond, mint manapság. Azonban e téren talán a legnagyobb csapást az hozta, hogy az önkormányzat 1992-ben megszüntette a mezőőri szolgálatot. A gazdák erkölcsi tartása pedig ekkor sem volt a topon, hiszen korábban is a szabályszegőkre kellett a csősznek odafigyelni, mert szabályszegők mindig akadtak! Sokan rendőrért kiáltottak, de a rendőrség hatásköre a külterületre nem terjedt ki.

Találtam egy 2001-ben Hagyó Miklós – a Neszűr és környéke önkormányzati képviselője - által készített beszámolót. Ebben az áll, hogy 11.774 hektár Jászberény határának külterülete, ahol mezőgazdasági tevékenység történik. Megszületett a 13/2001.(II.23) FVM-PM rendelet, mely mezőőrség felállítását tette ismét lehetővé. Ennek létrehozásához 2001 és 2002 években 2-2 milliós támogatást nyerhet el az önkormányzat. A működtetéshez az önkormányzatnak kell a forrást előteremteni, de nem teljes egészében. A földtulajdonosoknak, a gazdáknak – ingatlanuk arányában – hozzá kell járulni a költségekhez. A mezőőri járulékot tehát fizetni kellene. Felmérték nemcsak a neszűri, hanem a többi terület magángazdáit, tulajdonosait is, hogy vállalnák-e ezt a járulékot. Gyakorlatilag senki sem akarta! Hát, így nem lett mezőőrség Jászberényben.

A Földhivatal 2001-es adatai szerint Jászberényben a zártkerti terület mintegy 884 hektár, benne 5661 földrészlet van. „Szikra Ferenc hivatalvezető tájékoztatása szerint sokan nem vezettetik át a tulajdoni változást, így a földhivatali nyilvántartás sem lehet pontos. Ezt akkor tapasztalják leginkább, amikor az elhagyott, műveletlen területek gazdáit keresik. A Földhivatal 2000-ben 22 hektár műveletlen, gondozatlan neszűri terület miatt 73 tulajdonost büntetett meg.”- olvasható egy korabeli újságcikkben.

Újabb és újabb problémakezelés

 

A közbiztonság romlása és a romakonfliktus erősödése miatt 2003 nyarán a Neszűrben lakók és még ott gazdálkodók egy csoportja tüntetést szervezett és félpályás útlezárással demonstrált. A képviselő-testület 2003. augusztus 27-én négypontos határozatot fogadott el a Neszűr helyzetének javítására. Ezt a tüntetők nem fogadták el, szeptemberben a városháza előtt tüntettek, és egy 12 pontból álló követelés listát adtak át a polgármesternek, melyben többek az van, hogy legyen őr, hivatalos védelem a Neszűrben.

Az önkormányzat 2003. szeptember 29-i határozatában áll, hogy egy átfogó, részletes helyzetelemzésen alapuló koncepció kell a neszűri problémahalmaz megoldására. Pályázatot írtak ki a Neszűr gazdaságfejlesztési koncepciója elkészítésére, melyet Szórád Sándor nyert el. Ez elkészült, és 2004 januárban a képviselő-testület tárgyalta is. A dokumentumban az áll a Vöröskereszt által ugyancsak végzett felmérés adataira hagyatkozva -, hogy a neszűri terület 431 hektár, 310 bejelentett lakos él ott, és 75 klasszikus tanya van a területen. Aktív korú 78%, de munkája csak 10%-nak van. Az iskolázottsági szint főleg 5-6. osztály.  A lakhatás 4-5 négyzetméteres kunyhókat jelent. Konfliktus van a betelepülők, a cigányok és az őslakosok között.

A helyzetfelmérés után a célokat is tartalmazza a dolgozat. Ebben az egészségügyi, szociális állapotok javítása szerepel, a munka lehetősége, a bűnözés visszaszorítása, a környezetszennyezés csökkentése. Konkrétumként a mezőgazdasági hasznosítás szerepel első helyen. Itt gazdaszövetkezet létesítéséről is szó van, továbbá a gyümölcstermelés növeléséről, hogy a pálinkafőzés, lekvárkészítés nagyobb teret, gazdasági súlyt kaphasson, és ezekhez EU-s támogatást is szerezhessenek a gazdák. Másik irányként a turisztika fejlesztését írta le Szórád Sándor, a Hajta túrák bővítését, kemping létesítését, az ökoturizmus fejlesztését, s szóba hozta a nagykátai út túloldalán lévő lefojtott termálkutakat is, amit hasznosítva termálfürdő is létesülhetne, ami szintén sok munkahelyet teremtene. Mindezt „közös akarattal és széles konszenzussal, egymás kultúrájának tiszteletben tartásával gondolta megvalósíthatónak”.

Erre a tanulmányra alapozva született 2004 januárjában újabb önkormányzati határozat. A neszűri feladatokat a Jászkürt is közzétette 2004. szeptember 18-i számában. Ebben már szó esik arról, hogy a város milyen közszolgáltatásokat vállaljon és végeztessen el a Neszűrben. Ilyenek a hóeltakarítás télen, a dűlőutak karbantartása, egészséges ivóvíz biztosítása, a hulladék elszállítása, a szennyvíz-elszállítás megszervezése. Az erdősítés gondolata újra felmerül, és ismét egy munkacsoport felállítása, hogy újabb felmérés történjen a területen.
Az eredmények egy részéről Csanádi Sándor, a VV Rt. akkori igazgatója adott számot 2005-ben. Elmondta, hogy 2004-ben a földutakat többször is gréderezték, az utak mentének karbantartására, kaszálására négy közmunkást 6 hónapon át alkalmaztak, és két fedett buszvárót is létesítettek a nagykátai út mentén. A szemét elszállítása során az Öregerdőből 41, a VII. dűlőből 34, a Lehel Gyöngye Szálloda mellől 14, a nulladik dűlőből 19 konténernyit vittek el.

 

(Folytatása következik)

 

Kiss Erika