Merre is tart Európa? Fogyunk, de maradunk?
- Írta: Kiss Erika
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
Szeptember második hétvégéjén nem volt egy perc sem rendezvény, kulturális vagy sportesemény nélkül Jászberényben. A 8. Jász Expo, a vechtai testvérvárosi kapcsolat 25. évfordulójának ünneplése, a Kulturális Örökség Napja, Szűz Mária Szent Neve búcsú és még Pálinkamustra is várta az érdeklődőket. Az útlezárásokkal tarkított sok esemény között a szórakozás és eszem-iszom mellett a Jász Múzeum udvarában egy igen érdekes és elgondolkodtató előadás hangzott el, ami a vechtaiak látogatásának is kiemelt eseménye volt.
Az udvarban felállított sátorban főként a német vendégek és a házigazda önkormányzat tagjai hallgatták meg dr. Sebők Balázs főiskolai docens igen érdekes előadását. A címe ez volt: Fiatalok megtartása, gazdasági migráció. A mai Európa kulcskérdéseiről a társadalmi, gazdasági és politikai kihívásokról volt tehát szó, mely hazánkat, de Németországot, sőt egész Európát érinti.
Az előadás elsősorban arról szólt, hogy Jászberényben hogyan is változott meg a világ főleg az 1980-as évektől. Dr. Sebők Balázs sorra vette a főbb tényezőket: a népesség csökkenést, a települések közti versenyt a fiatalokért, az elöregedést, a népességfogyást, a fogyasztói társadalomban kialakult viszonyokat, a munkaerőhiányt, a fiatalok elvándorlását, a külföldről érkező munkavállalók kérdését, a növekvő lakásárakat â szóval a hétköznapjainkban tapasztalható anomáliákat.ÂÂÂ
Beszélt arról is az előadó, hogy hazánkban jelentős belföldi migráció is van, a keleti országrész fogyatkozik, sokan a Dunántúlon keresik a boldogulást. Ráadásul a számok azt mutatják a legtöbben az Észak-Alföldi Régióból, ahol Jászberény is van, mennek el. Évente 7022 ember hagyja el szülőföldjét! Magyarországról az Európai Unió országaiba mennek elsősorban. A legtöbben Németországba, Nagy-Britanniába és Ausztriába, a számok ezt a sorrendet mutatják.
Dr. Sebők Balázs egy 2016-os felmérést is elemzett, melyben a miérteket kutatták. Eszerint az elvándorolt emberek a jobb megélhetést keresik elsősorban (69%). Sokan a tapasztalatszerzéstÂÂÂ (38%), mások a rossz hazai anyagi körülményeket mondták a kivándorlásuk okának (35%). A nyelvtanulást is 35%-nyi válaszadó mondta a felmérés során. Voltak, akik a karrierépítést, a kihívásokat keresve hagyták el Magyarországot. A kutatásban azt is kérdezték, hogy aki itthon maradt, azok miért? Itt a család, a barátok és a hazaszeretet jelent meg indokként.
Nagyon szomorú számot is hallhattunk az előadásban. Eszerint az Európai Unió országaiban jelenleg 480 ezer magyar él hazájától távol. Ebből a legtöbben Németországban, 180 ezer magyar. Arról is hallhattunk, hogy nemcsak hazánkból mentek el sokan, Bosznia-Hercegovina lakosainak 43%-a van távol, de Horvátország, Albánia, Moldova is a kivándorlók országa, sőt, Oroszország is.
Az előadó részletesen, számsorokkal alátámasztva mutatta be hazánk demográfiai helyzetét. Eszerint 1980-ban 10 millió 709 volt hazánk lakosainak száma. 2017-ben 9 millió 790 ezer volt a népesség. Nagyjából 900 ezerrel csökkent hazánk lakosainak száma. Az elemzésből azt is megtudhattuk, hogy Magyarországon a halálozás több, mint a születések száma, azaz a természetes fogyás is sajnálatos, ami évente 40 ezer főt jelent.
Szó volt arról is, hogy a Ratkó-korszakban, az 1950-es években hogy alakultak a számok. Majd arról is, hogy az 1970-76-os években a családpolitikai intézkedések révén a születések száma is nőtt. Egy nő esetében ez a ráta 2,26 volt. Azt is megemlítette az előadó, hogy 1989-től néhány évben â a romániai válság miatt â növekedett Magyarország népessége, mert határon túli magyarok jöttek hozzánk, de ennek is vége van már.
Most pedig - vélekedett az előadó - az a helyzet, hogy Afrika túlnépesedett, s lakosai elindultak a Földközi tenderen át Európába. A kontinens országaiban mindenütt alacsony a születések száma: gazdag országban kevés gyermek születik. Jelenleg Magyarországon is 162 ezer külföldi él. Ezek között Ázsiából érkezettek vannak (Kína, Vietnam, Izrael) a legtöbben, de Afrikaiak is 4%-os részben.
Dr. Sebők Balázs kitért előadásában arra, hogy hazánkban - de főként Jászberényben - mit kellene tenni a fiatalok megtartása érdekében. Egzisztenciát biztosítani a városban, lakást, kulturált szórakozási lehetőségeket. Sorra vette ezeket, s a bezárt diszkók, klubok is szóba kerültek, meg az alvilág, a botrányok, a kábítószer is. A lehetséges megoldást is sorolta, elsőként az oktatás, a család és az egyházak szerepét ebben, az egzisztencia-teremtés, a lakhatás nehézségeit, de a jobb fizetés hiányát is. Mert azért az fontos, hogy hazánkban, aki akar, az ha szerényen, de meg tud élni, nincs munkanélküliség. Ettől azonban többre vágyunk.
Ezen a ponton aztán kikerekedett egy kis vita, másként látták a probléma egy-egy elemét a német vendégek. A problémák alapos megbeszélése után azonban a közös ebéd már jó hangulatban telt.
