Jászberény idei költségvetéséről egyeztettek

A veszélyhelyzet miatt ezúttal csak szűk körben volt lehetősége a városvezetőknek a gazdasági élet vezetőivel való egyeztetésre, melyen szó esett Jászberény gazdasági helyzetéről, az idei esztendő szűkülő lehetőségeiről és a közeljövőben tervezett fejlesztési elképzelésekről. A találkozón Darázs István, a Darázs Keverő Cégcsoport alapítója és ügyvezetője, Dr. Rédei István, a CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Jászsági Menedzser Klub elnöke, Szatmári Zoltán, a Szatmári Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, Szikra István, a Scintilla Kft. ügyvezetője, a Szikra Galéria tulajdonosa, valamint Kasza Lajos, a Jász-Plasztik Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója vett részt.

A találkozó bevezetőjében a városvezetők felvázolták Jászberény 2021-es költségvetésnek korlátait és lehetőségeit. Elhangzott, hogy a kormány karácsony előtti döntése az iparűzési adó kapcsán minden korábbi reményt szertefoszlatott, s így még a tavalyinál is nehezebb helyzetben van Jászberény. Ez ugyanis mintegy 500 millió forint kiesését jelent az idei költségvetésben. Igaz, a kötelező feladatokra 2021-ben 636 millió forinttal több érkezik majd az önkormányzat számlájára, ám a szolidaritási adó idén 700 millió lesz. A gépjárműadó bevétele is az államkasszába kerül, s ez 145 millió mínuszt jelent Jászberénynek. Mivel pedig az egyéb bevételek – kialakított építési telkek értékesítése – sem úgy alakultak ahogy azt remélték, ezzel idén sem lehet igazán tervezni. Összességében a város 1,5 milliárd forinttal kisebb költségvetéssel számolhat, mint egy évvel korábban. Ebből adódóan a tavalyi takarékos gazdálkodást kell továbbra is folytatni – hangzott el a találkozón.

A kiadási oldalon a kötelező feladatok megfelelő biztosítása jelenti a prioritást, s nem szeretnék azt sem, ha a város működtetése csorbát szenvedne. Utóbbira 1,9 milliárd forintot terveznek. A civil szervezetek, a kultúra és a sport támogatására 440 millió forint szerepel a tervezett költségvetésben. Ez jóval alacsonyabb összeg, mint volt a korábbi években, de csak addig lehet „nyújtózkodni, ameddig az a bizonyos takaró ér”. Víz-, szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésre 500 millió forintos fejlesztési hitelt terveztek, s mindenképpen szeretnék befejezni a Malom-projektet és megkezdeni a Vaspálya utcai terület felújítását. Ugyanakkor nem szeretne lecsúszni a város az EU-s pályázatokról sem. Az elvonások miatt Jászberény is igényli majd a kompenzációt. Az ezzel kapcsolatos levelet – ahogy azt az országgyűlési képviselő kérte – megírták, hogy együtt tudjanak ebben a kérdésben lobbizni. A költségvetés nem tartalmazza az esetleges kompenzációt, melynek összegét – ha lesz – négy részre osztanák: 25%-a a tartalékba kerülne, 30%-át fejlesztésekre, 30%-át üzemeltetésre, míg 15%-át a civil szervezetekre, a kultúrára és a sportra fordítanák.

A városvezetők szavaira reagálva Pócs János elmondta, szerinte egyáltalán nincs rossz helyzetben a város. Az iparűzési adó az ő megítélése szerint nem elvonás, mert azt a gazdaság szereplőinél hagyják, akik eredményes munkája elengedhetetlen, hogy a térség, így Jászberény is fejlődjön. Fejlesztéseket ugyanis véleménye szerint csak a gazdasági eredményekre alapozva lehet megvalósítani.

– Jászberény és a Jászság gazdasága nagyon erős, köszönhetően a gazdasági élet vezetőinek, akik a nehézségek ellenére is remek eredményeket produkálnak. Ezért jár nekik a köszönet. A kormány 9 500 milliárdot fordított a gazdaság támogatására, aminek eredményeként nem hitelből kell fejlődnie Magyarországnak. Mert azt már tudjuk, hogy ez milyen következményekkel járt – mondta Pócs János, aki arról is szólt, hogy milyen fontos a Jászberényi Campus megtartása, amely az érsekséggel folytatott egyeztetés eredménye. A képviselő szerint fontos lenne olyan műszaki képzések bevezetése, melyek a Jászság gazdasági egységeinek igényeit elégíthetnék ki, s a fiatalok elvándorlását is csökkenthetné. A képviselő azt is megjegyezte, hogy Szíjjártó Péter minisztertől azt az információt kapta, miszerint az Electrolux területének felszabadulását követően oda számos nagy cég pályázna.

Tamás Zoltán, a Fidesz frakció vezetője jelezte, biztosan lesznek vitáik a költségvetés kapcsán, de ők is azt szeretnék, ha időben lenne költségvetése az idei évre Jászberénynek.

- A Malom-projekt befejezésében és a Vaspálya utcai fejlesztésben nincs közöttünk vita, de kérdés, hogy a Malom esetében mit hoz a jövő. Akár az arra érkezett támogatás visszafizetése is szóba jöhet, s akkor annak a felelősségét a városvezetésnek vállalnia kell. Nem szeretnénk, ha politikai vita alakulna ki a költségvetés kapcsán, de nem tartjuk például azt sem szerencsésnek, hogy a polgármester csatlakozni akar a Szabad Városok Szövetségéhez – mondta Tamás Zoltán.

Darázs István a hatvani példára hivatkozva azt javasolta, hogy Jászberény is tegye lehetővé a vállalkozóknak adójuk előzetes befizetését, amelyért kapnának kedvezményt, miközben a városnak nem kellene hitelt felvenni. Balogh Béla köszönte a felvetést és jelezte, hogy megvizsgálják ezt a lehetőséget is.

Dr. Rédei István a fiatalok elvándorlásának megállítását vetette fel, valamint azt, hogy az elkerülő út harmadik, befejező szakaszának megépítéséig a főutak városon átvezető szakaszait is fel kellene újíttatni, mielőtt a város kezelésébe kerülnének.

Kasza Lajos arról tájékoztatta a város vezetőit hogy a Jász-Plasztik adóbefizetését nem csökkenti az a tűzeset, amely a cégcsoport jászberényi gyárában történt. Ott egyébként emberi mulasztást nem állapítottak meg, egy német gép meghibásodása okozta a tüzet. Ez a gép 10 év alatt már az 5. nagy tűzeset okozója volt a nagyvilágban, derült ki Kasza Lajos tájékoztatójából, aki azt is elmondta, hogy terveik szerint májusban már elkészülnek az újraépítéssel, és indulhat a termelés.

A találkozó végén Budai Lóránt polgármester mindenkinek megköszönte, hogy elfogadta meghívásukat és annak a reményének adott hangot, miszerint hamarosan szélesebb körben is tudnak majd találkozni Jászberény gazdasági vezetőivel, hogy elképzeléseiket egyeztessék.