Habsburgok dicső tettei – Emlékezés a Jász Múzeumban
- Írta: Kiss Erika
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
A történelem úgy hozta, hogy 2017-ben két esemény is okot adott a Habsburg ház jeles személyiségeire való emlékezésre. A Jász Múzeum Mária Terézia születésének 300. és József nádor halálának 220. évfordulója kapcsán hirdette meg rendezvényét. Dr. Farkas Kristóf Vince történész nagyon érdekes előadását sokan hallgatták meg szerdán este.
A magyar történelemnek is jeles alakja volt Mária Terézia, aki 1717. május 13-án született Bécsben. Nagyon művelt, jól nevelt hercegnő volt, s magyarul is tudott egy kicsit. Ám arra nemigen gondolt senki, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia kiemelkedő alakja lesz belőle. Pedig így történt. Apja váratlan halála és fiú utód nélkül Mária Terézia lett az uralkodó. Miatta új törvényt, a Ratio Educationist is megalkották, hiszen másként nem lehetett volna belőle királynő.
Dr. Farkas Kristóf Vince sorra vette életének fontos eseményeit, és benne a jászsági vonatkozásokat is. 1740-ben került trónra. Ám az örökösödés miatt háború (1740-48) tört ki. Ez pedig sok pénzbe került Mária Terézia számára. A pénzhiány megoldásához a jászok és kunok redemptiós elképzelése bizony jól jött. Kiváltságaik visszaszerzésének árát megfizették a királynőnek és hűséges alattvalóiként élték utána életüket. Igaz, a váltság összegén kívül 1000 lovas katonát is biztosítaniuk kellett évtizedeken át. Ám cserébe szabályozott viszonyok között élhettek, gyarapodhattak saját földjükön.
Mária Terézia férje Lotharingiai Ferenc volt. A házasságukból 16 gyermek született, s közülük csak egy halt meg csecsemőként. A Habsburg birodalomban ez időben sok kastély épült, a Szent István Rend alapítása is a királynőhöz fűződik. Az előadásban szó volt arról is, hogy a kettős vámrendelet miatt – amit az államkincstár gyarapítására hozott az uralkodó – Magyarország agrárország maradt, az ipar itt nem fejlődött, és ez később gondokat okozott. A történész előadásában persze a jászsági vonatkozások is nagy hangsúlyt kaptak. A Jászkun Lovas Bandérium 1751-ben szerveződött, amiben a deli jászsági férfiak szolgáltak sok évtizeden át.
Magyarországnak 1776-ban lett tengeri kikötője, amikor Fiumét hozzácsatolták – szintén Mária Terézia jóvoltából. Az ország nemesei gazdagodtak, számos kastély épült. Grassalkovich Antal gödöllői kastélyát a későbbi uralkodók is gyakran keresték fel. Számos barokk palota létesült, így Budán is. Sőt, a Királyi Magyar Egyetem alapítása is e korban történt, mely később az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemként működött, és működik ma is. Nagy jelentőséggel bírt az 1777-ben kiadott Ratio Educationis a magyarországi oktatás terén.
A királynő idős korában nagyon elhízott, mozogni alig tudott már. 1780-ban halt meg, 63 évesen. Bécsben férje mellé temették el. Mária Teréziáról számos szobor, emlékmű van Bécsben, de Magyarországon is. Dr. Farkas Kristóf Vince a jászberényi főtemplom díszítésén is talált olyan elemeket, melyek Mária Teréziára utalnak. Az egyik ablakdíszen portréja látható, de a tornyon is van egy olyan faragás, ami hozzá köthető – tudtuk meg.
Az előadás második része sem volt érdekességek híján. Ugyanis Mária Terézia egyik unokája, József nádor (1776-1847) szintén nagy tiszteletnek örvendett a jászok körében, hiszen ő volt a nádor, a legfőbb bírájuk 1796-tól. Jászberénybe már 1797-ben ellátogatott. Ennek emlékére egy év múltával egy obeliszket állítottak a hűséges jászok, mely ma is megvan a Nádor utcában. Az oszlopon egykor a nádori család címere, csúcsán az osztrák sas volt, de ezeket a történelem vihara elemésztette. Viszont a többször is ledöntött, áthelyezett, helyreállított oszlop ma is megvan.
József nádor 1796-tól volt posztján, s a jászokkal, kunokkal igen korrekt, jó viszonyt alakított ki, nagy tiszteletnek örvendett. Beszélt magyarul is, s az egész ország számára sok pozitív rendelkezést tett, segítette a fejlődést. Budán a máig meglévő Vakok Intézetének létrehozása, számos építkezés, az Al-Duna szabályozása, a reformkorban Széchenyi és Kossuth támogatása is jellemezte. Jászberényben a városháza jelenlegi épületének létesítését is támogatta, ahogy a Jászkun Kerületi Székház emeletének megépítését is. A Redemptio 100 éves évfordulójának fényes ünnepségén, 1845-ben több napig itt volt Jászberényben, s magyarul mondott ünnepi beszédet e jeles alkalommal. A ceremónia során még a jászkürtből is ivott. Az előadó rábukkant egy tervre, melyet bemutatott. A nádori látogatás emlékére – talán Kőhíd elé – egy diadalívet is akartak állítani a berényiek. Ez azonban csak terv maradt, de a rajzok megvannak máig!
József nádor
A nádori családnak Alcsúton volt birtoka, kastélya és több hektáros arborétuma. József nádor a magyar történelem pozitív személyisége volt. 1847. január 13-án Budán halt meg, a Budai vár kriptájába temették. Budapesten van József nádor tér, s 1869-ben szobrot is állítottak neki a fővárosban, hallhattuk a rendkívül alapos és sokoldalú előadás során.
FOTÓ: Bugyi Gábor
